Nyugat-Európában már régóta meghatározó, nálunk viszont még csak pár éve ismert finanszírozási forma a maradványértékes finanszírozás. Bár kicsit bonyolultabb, mint az általános hitel konstrukció, számos előnye van, ami még a klasszikus zártvégű pénzügyi lízingnél is vonzóbbá teheti. További előnye, hogy míg Nyugat-Európában csak a maradványérték kifizetése után lesz az autóhasználóból autótulajdonos. Ezzel szemben Magyarországon az ügyfelet ez a jog már a konstrukció elejétől fogva megilleti, ami egyben áthidalja a lízinggel kapcsolatos legnagyobb ellenérzést is.
Az általános hitelkonstrukció egyszerű: van a hitel összege, amihez meghatározásra kerül egy törlesztő összeg, amit havonta fizetünk a finanszírozónak. A maradványértékes finanszírozás ennél picit bonyolultabb finanszírozási forma, de a gyorsabb tőkemegtérülés (tőkefogyás) miatt jobb alternatíva lehet, mint az egyenletes, hosszú futamidejű általános konstrukciók.
A futamidő elején két összeg kerül megállapításra: az alacsonyabb (hagyományos konstrukciókhoz képest) összegű havi törlesztés, és a nagyobb összegű maradványérték (vagyis egy egyösszegű tartozás, ami a futamidő végén realizálódik). A maradványértékkel a futamidő elején az kerül megtippelésre, hogy a futamidő végén mennyit ér majd az autó. Ennek pontosságát egy előzetes és mélyre ható szakértői becslés segíti elő.
A maradványértékes finanszírozásánál a finanszírozó és az ügyfél érdeke egyszerre érvényesül, mivel a finanszírozónak az a fontos, hogy a maradványérték a várható piaci érték alatt legyen, nekünk pedig az alacsony havi törlesztés számít. A maradványérték és a havi törlesztő részlet arányának tekintetében nem meglepő, hogy minél kisebb a maradványérték, annál nagyobb a havi törlesztés és fordítva. A futamidő végén van tehát egy autónk és egy nagyobb összegű részletünk, a maradványérték, amit még rendezni kell. És a történet itt kezd érdekessé válni! Az ügyletnek ugyanis nem feltétlenül kell azzal zárulnia, hogy mélyen belenyúlunk a pénztárcába.
A legegyszerűbb, de valószínűleg anyagilag a leginkább megterhelő opció, hogy megtartjuk az autót, a maradványértéket egy összegben kifizetjük, lezárjuk a hitelszerződést és tehermentesítjük az autót. Ha az ehhez szükséges anyagi forrás esetleg nem állna rendelkezésre, akkor a fennmaradó maradványértékre még mindig vehetünk fel hitelt vagy akár el is adhatjuk az autót, és a befolyó összegből kifizetjük a fennálló tartozást. Mindezek után még maradhat is némi pénz, amivel ismét belevághatunk egy újabb autó megvásárlásába.
Persze azért az sem vitás, hogy ez a konstrukció leginkább azoknak ajánlott, akik megfelelő tartalékokkal rendelkeznek, vagy akik a havi hitelrészlet fizetése mellett tartalékolni tudnak a futamidő végi nagyobb összegre is.
