A casco biztosítás igen hasznos dolog, a lényege ugyanis, hogyha a tulajdonunkban vagy használatunkban lévő autóban bármilyen kár keletkezik, a javítás költségeit a biztosító állja. A casco kötése két okból történhet: vagy feltétele a lízingszerződésnek, vagy fedezetet szeretnénk káreseményekre. A casco fedezetet nyújt töréskárokra (akár sajáthibás balesetről, akár idegen személy által elkövetett rongálásról legyen szó), elemi és tűzkárokra, valamint az egész autó vagy az egyes alkatrészek ellopására.
A casco havidíjára sok minden hatással van, az autótípustól és az életkorától kezdve, egészen a szerződő autóvezetői tapasztalatáig. Éppen ezért az sem ritka, hogy a casco havidíja gyakran eléri, vagy akár meg is haladja az esetleges lízingdíj összegét – ez pedig az egyik ok, hogy sokan a casco nélküli lízingszerződés mellett döntenek. Ez rövidtávon spórolás, hosszútávon azonban ráfizetés lehet. A casco-mentes konstrukcióval a finanszírozásban résztvevő összes szereplő kockáztat, de legfőképpen az autóvásárló, hiszen így az esetleges töréskár nem térül meg, totálkár esetében pedig egy összegben kell kifizetni a teljes lízinghátralékot.
Persze előfordul az is, hogy a kockázati tényező alacsony és valóban felesleges a casco. Ezzel leginkább vidéken találkozhatunk, ahol kisebb a forgalom, alacsonyabb a lopások száma, és a legtöbb esetben nem az utcán parkol az autó.
Tudtad, hogy
- egy átlagos éves casco díj kb. 100 ezer forint?
- a casco-val rendelkező autók 15-20%-át éri kár?
- egy átlagos gépjármű általános javítási költsége 230-240 ezer forint ma Magyarországon?
- a károk 90%-át bejelentik?
Biztos, ami biztos:Kalkulálj!
Szemléltetésként azonban mi is számoltunk!
A szerződés megkötésekor többféle önrész közül választhatunk. A lehetőségek mindegyike egy konkrét összeget és egy százalékos értéket tartalmaz. A konkrét összeg mindig fix, a százalékos érték pedig a keletkezett kár összegének adott százaléka, és a két összeg közül mindig a nagyobbat vonja le a biztosító a kártérítésből.
Példaként vegyünk egy 1979-ben született, egy gyermekes, 7-8 éve balesetmentesen vezető férfit, aki egy 1.949.000 forint értékű 3 éves Ford Focus tulajdonosa. A casco szerződés legyen mondjuk 10%-os, negyedéves lebontásban 14.211 forintos, éves lebontásban pedig 56.844 forintos önrészt tartalmaz.
Tegyük fel, hogy
- az autó első lökhárítóján kár keletkezett, aminek értéke 178.000 forint. Mivel a kár meghaladja az önrész összegét (56.844 forint), így a fennmaradó, azaz az önrészen felüli összeget kifizeti a biztosító.
- szerencsétlen parkolás miatt letört az autó bal oldali visszapillantó tükre, amelynek javítási költsége 40.000 forint. Mivel a tükör felszerelésének összege nem éri el az önrészt, így erre a tulajdonos nem kap kártérítést.
- baleset következtében az autó totálkáros lett. A roncsérték EUROTAX kalkuláció alapján 1.500.000 forint. Mivel a kár 500.000 forint feletti, így az ügyfél önrésze a kár 10%-a, tehát 150.000 forint – ennyivel csökken a kártérítés összege.
Tehát jelen esetben a szerződésbe foglalt 10% és 56.844 forintos önrésszel, az ügyfél 500 ezer forint alatt mindig 56.844 forintot, míg 500 ezer felett mindig a kár 10%-át fizeti meg. A fix összeg (példánkban 56.844 forint) arra is szolgál, hogy az ez alatti kárértéket a biztosító nem téríti meg.
