Hahó, megjöttünk! – ezt kiabálja a Mazda újdonsága, a CX-5. Ezt nem csak úgy kell érteni, hogy ha megérkezünk vele valahová, akkor biztosan megnéznek bennünket vele. Hanem úgy is, hogy lassan a Mazda is megjött oda, ahová jó ideje törekszik: a prémiumkategóriába. Az elsők között volt szerencsénk próbára tenni az autót.
„Valahol arra van. Könnyű lesz megtalálni, olyan piros, mint egy málna” – mondta a tesztautónkat átadó hölgy, amikor keresgélni kezdtük a parkolóban a CX-5-öst. Ez persze nem segített sokat, hiszen a mélypiros metálfényezés manapság úgy kezd hozzánőni a Mazda arculatához, mint a Ferrarihoz tűzpiros vagy a Mercedeshez az ezüst, így a parkoló tele volt hasonló színű autókkal. Bár azt hittem, a többi fölé fog magasodni a CX-5-ös, ez sem vitt előre. Az új középkategóriás crossoverben ugyanis az a legfeltűnőbb, hogy elődjéhez képest mennyivel laposabb, sportosabb megjelenésű lett az autó.
”A mélypiros metálfényezés manapság úgy kezd hozzánőni a Mazda arculatához, mint a Ferrarihoz tűzpiros vagy a Mercedeshez az ezüst, így a parkoló tele volt hasonló színű autókkal”
Divatos formanyelv, ügyes trükkök
Az új CX-5-öst is alaposan átitatták a Mazda új, Kodo-dizájnjával, amelyet a gyári marketing-blabla helyett inkább úgy írnánk le, hogy pont olyan dögös, mint modern modelltársai. A tervezők bravúrja, hogy olyan divatos SUV-ot alkottak, amelyik tulajdonképpen nem is tűnik SUV-nak. Az egészben az a legpikánsabb, hogy az új CX-5 is elődje platformjára épül – de egy kicsit laposabb tetővonallal, egy kicsit jobban megdöntött szélvédővel, no meg a hangsúlyos hűtőmaszkkal valamint az áramvonalasabb formákkal egészen más jellege lett. Az pedig külön meglepő, hogy miközben optikailag sportosabbnak, egyszersmind kisebbnek is tűnik az autó, addig a belső tér nem hogy szűkült volna, hanem inkább tágasabb lett. Főleg hátul. Az utasok kényelmét nem csak a nagyobb lábtér, hanem a két fokozatban állítható üléstámla is szolgálja. Elől pedig olyan nagy a helykínálat, hogy akár egyel nagyobb kategóriában is simán elfogadhatónak minősítenénk.
„Az új CX-5-öst is alaposan átitatták a Mazda új, Kodo-dizájnjával, amelyet a gyári marketing-blabla helyett inkább úgy írnánk le, hogy pont olyan dögös, mint modern modelltársai”
De nem csak formavilágában változott sokat a Mazda közepes méretű szabadidő autója (nagyobb testvérét, a CX-7-es nálunk nem forgalmazzák), hanem minőség terén is. Ahogyan arra cikkünk bevezetőjében is utaltunk, a CX-5-ös már egyértelműen a prémium kategóriát idézi. Finom kis részlet-megoldásai (például a középkonzol kis pereme illetve a műszercsoport burkolatának vékony alumínium-dekorral szegélyezett sötét fabetétes összefutása vagy az ajtókárpitok fabetétei) egyértelműen jelzik, hogy nagy műgonddal tervezték. És remek minőségű, jó tapintású anyagokat is használtak az utastér minden pontján.
A részletek finomsága
Nem hiányoznak persze az olyan prémiumkategóriás extrák sem, mint a szélvédőre vetítő head-up display, a nagyméretű kijelzővel ellátott, egyszerűen kezelhető infotainment-rendszer, valamint az olyan biztonsági felszerelések, mint az adaptív tempomat, a holttér-figyelő, a sávtartási asszisztens és persze a kamerás parkolóradar. Ezeknél is jobban mutatja azonban a Mazda felfelé pozícionálási szándékát néhány olyan apróság, ami nem, vagy csak alig látszik. Ilyen például a több mint harminc helyen megerősített (elől például kettős üveggel kiegészített) hangszigetelés.
Az utastér csendje nagyban hozzájárul a minőség- és a komfortérzet jelentős javulásához. De nem csak a szigetelésekkel dolgoztak sokat: egy sor olyan részmegoldást is alkalmaztak, amelyek hozzájárultak a harmonikusabb utazás csendjéhez. Ilyen például az általunk próbált 2,2 literes dízelmotor rezgéseit jobban elnyelő gumibakok, vagy az ablaktörlő lapátok elrejtése a géptető pereme alá. Mielőtt azonban bárki azzal vádolna minket, hogy túl sok részlettel foglalkozunk cikkünkben, hadd magyarázzuk meg gyorsan törekvésünk okát: éppen ezek a jól átgondolt részletek, ezek a finomságok jelzik azt, hogy a Mazdánál már tényleg úgy gondolkodnak a termékfejlesztők, mint a pérmiumgyártóknál.
Milyen vezetni?
Úttartás, dinamika és vezetési élmény terén sem igazán lehet belekötni semmibe. A CX-5 mindenben hozza a kötelezően elvárhatót. A futómű hangolása egész jól eltalált kompromisszum a sportos és a kényelmes között, bár nagyobb huppanóknál és úthibáknál hátul kissé rázós az utazás. Ezt azonban jórészt ellensúlyozza az egészen precíz kormányzás és a remek tapadás párosa, amelynek köszönhetően tempós kanyarokban is jól fekszik az úton az autó. A 170 lóerős dízelmotor 8,1 literes vegyes fogyasztása teljesen elfogadható, a hatfokozatú automataváltó pedig finoman dolgozik – bár manuális módban nem ez a leggyorsabb szerkezet ma a piacon.
Ár-érték arányát tekintve eddig is jeleskedett a típus, de immár a CX-5 dizájnjával és minőségével is nyugodtan dicsekedhet a Mazda.
