A fenntartható alapanyagok utáni hajszában az autóipar már szinte mindennel kísérletezett a gombafonalaktól a kenderrostig – most azonban a Nissan lépett elő egy szokatlan, mégis kézenfekvő megoldással: a japán gyártó ananászlevél-rostból készített autóalkatrészeket mutatott be, bizonyítva, hogy a mezőgazdasági melléktermékek ipari léptékben is értékes nyersanyaggá válhatnak.
Nem teljesen új irány, de erősebb lehet a vetélytársaknál
A növényi alapú kompozitok gondolata nem idegen a szektortól: a BMW például már jó ideje alkalmaz lenrost-erősítésű karosszériaelemeket egyes versenyautóin, elsősorban a súlycsökkentés és a kedvezőbb ökológiai lábnyom miatt. A Nissan azonban saját fejlesztésű eljárással lépett piacra, amely az ananász leveleiből kinyert rostokra épül.
A technológia logikája a jól ismert üveg- és szénszálas kompozitokat idézi:
-
A kinyert növényi rostokból először egységes, homogén szövetet állítanak elő.
-
Ezt a szövetet gyantával itatják át, majd formába préselve alakítják ki belőle a merev, formatartó alkatrészeket.
A Nissan állítása szerint az ananászlevél-alapú kompozit nagyobb szakítószilárdsággal bír, mint a jelenleg elterjedt lenrostos megoldások. Ráadásul az alapanyag-ellátás miatt sem kellene aggódni: a világ ananászültetvényein évente mintegy 50 millió tonna levél keletkezik hulladékként, amelynek jelentős része eddig kihasználatlanul végezte.
Forradalom vagy csak látványos PR-fogás?
Bár az ötlet papíron kifejezetten ígéretes, a japán gyártó egyelőre adós maradt a legfontosabb műszaki részletekkel. Nem hoztak nyilvánosságra konkrét szilárdsági, tömeg- vagy költségadatokat, és az is kérdéses, mennyire illeszthető be az új anyag a tömeggyártásba.
A kompozitok – különösen a szénszálas elemek – legnagyobb rákfenéje ugyanis hagyományosan az alacsony automatizálhatóság és a hosszú ciklusidő: az előállításuk sok kézi munkát és időt igényel a klasszikus préselt fémlemezekhez vagy a pillanatok alatt fröccsöntött műanyagokhoz képest. Amíg nem derül ki, hogy az ananászrostos panelek gyártása gyorsítható és automatizálható-e, nehéz megjósolni, hogy valódi iparági áttörés született-e, vagy csupán egy zöld szemléletű imázsépítő kísérletről van szó.








