Sokat hallottunk már arról, hogy milyen környezetszennyező hatása van a kipufogógáznak, arról viszont nem igazán szokásos beszélni, hogy a fékpor milyen hatással van az emberi szervezetre. Egy tanulmány most arra mutat rá, hogy az belélegezve komolyabb problémákat okoz, mint a kipufogott gázok.
Az elektromos autókat sokan a globális felmelegedés csökkentésének és a tisztább levegő megteremtésének kulcseszközeként üdvözlik. Persze, helyi kipufogógáz kibocsájtásuk nincs ezeknek a járgányoknak, más módon viszont még ugyan úgy szennyezhetnek, mint egy belső égésű motoros autó. Egy friss kutatás szerint a fékpor, amelyet mind az elektromos, mind a hagyományos autók kibocsátanak, olyan mérgező, hogy még a dízelmotorok károsanyag-kibocsátásánál is ártalmasabb lehet.
Persze, felmerülhet, hogy egy villanyos járgány kevesebb fékport termel, hiszen a lassítást gyakran regeneratív fékezéssel oldják meg. Ugyanakkor az EV-k jelentősen nehezebbek, mint a belső égésű motorral hajtott társaik, így amikor mégis a fékeket használják, több fékport termelnek egy-egy megállás során.
A Southamptoni Egyetem tudósai az Egyesült Királyságban megvizsgálták, hogy a különböző típusú fékbetétekből származó részecskék milyen hatással vannak a tüdő egészségére. Az egyik típus alacsony fémtartalmú volt, míg a többi fél-fémes, nem azbeszt alapú organikus és hibrid kerámia összetételű.
Bár általában az „organikus” címkét az egészségesebb választással társítjuk, a tesztek szerint a nem azbeszt alapú organikus fékbetétek okozták a legkomolyabb gyulladást a tüdőben. Ezek még a dízelmotorok károsanyag-kibocsátásánál is mérgezőbbnek bizonyultak. A tanulmány szerzői szerint ezek a típusú fékbetétek a leggyakoribbak, mivel olcsók, csendesek és viszonylag lassan kopnak.
A régebbi, azbesztet tartalmazó fékbetétek helyettesítésére kifejlesztett modern változatok rézszálakat tartalmaznak, amelyek javítják a hővezetést, ezt a funkciót korábban az azbeszt látta el. Az azbesztet az egészségre gyakorolt káros hatásai miatt távolították el, de a rézporról most kiderült, hogy szintén összefüggésbe hozható olyan tüdőbetegségekkel, mint a rák, az asztma és a krónikus obstruktív tüdőbetegség (COPD).
Kalifornia és Washington állam már elfogadott olyan törvényeket, amelyek célja a fékbetétek réztartalmának csökkentése, bár ezek elsősorban a vízi élővilág védelmére irányulnak, nem pedig az emberi tüdő egészségére. Az Európai Unió 2026-ban hatályba lépő Euro 7-es kibocsátási előírásai is elkezdik majd korlátozni a fékpor-kibocsátást, bár ez feltehetően csak az új autókra vonatkozik, nem pedig a meglévő járművekhez kapható pótalkatrészekre.
Jelenleg a világ nagy részén nagyon kevés szabályozás foglalkozik a nem kipufogógázból származó járműemissziókkal, beleértve a gumiabroncsok által kibocsátott veszélyes részecskéket is. Bár az EV-k valóban használnak regeneratív fékezést, hagyományos súrlódó fékekkel is rendelkeznek, így ők is termelnek fékport ráadásul a nagyobb tömegük miatt több gumiabroncs-szennyezést is okoznak, mint a könnyebb belső égésű motoros járművek.
Összességében tehát bár az elektromos autók sok szempontból környezetbarátabbnak tűnnek, a fékpor és a gumiabroncs-kopás formájában keletkező részecskeszennyezés továbbra is komoly kihívás marad.
