Az angoloknak nagyon találó kifejezése van arra, amit a Nürburgring-Nordschleife talán legnagyobb ágyúja, a francia Kévin Estre bemutatott a kaotikus 24 órás hétvégi futamon. Amelyben lényegében az első két körben megnyerte a versenyt annak a márkának, amely abszolútban utoljára 2018-ban, előtte pedig 2011-ben volt képes nyerni itt. Big balls.
Estre nevét azért már elég jól ismerik azok, akik követik a túraautózást valamilyen szinten, ha máshonnan nem, akkor a tavaly ugyanitt előadott emlékezetes előzése okán, mely során mindent mindent tanúsított, amit kellett, könyörületből nem sokat.
Nos, idén Estre ült az autóban a rajtnál és okosan taktikáztak a beállításokkal a Manthey-Porschénál, hiszen – bár helyenként nedves volt a pálya és eső is várható volt – slick abroncsokon álltak rajthoz, ellenben a futómű-beállításokat esős pályához lőtték be (puhább csillapítás, több dőlés a tapadásnövelés miatt), így az autó kanyarokban jobban terhelte az abroncsokat és tovább kezes maradt esős körülmények között, talált tapadást ott is, ahol más nem.
A többi pedig már legenda lesz. A francia lényegében elvitte a show-t és az első két és fél körben feljött az első helyre, lényegében az összes érdembeli manővert végrehajtva, ami kockázatosnak számít ezen a pályán, vízen pláne.
Aztán jött a köd, az eső, a Code60-as zónák (ahol a versenyigazgatóság ennyire redukálja a tempót), majd csaknem 14 órára megszakították a futamot, az újraindítás után pedig a Christensen/Cairoli/Estre trió nem engedte ki kezéből a vezetést, pedig nem volt könnyű dolguk, a második helyen befutó BMW M6 GTR alig nyolc másodperccel végzett mögöttük.
Kévin Estre csodát tett, jó látni az ilyet.
