Veszélyes vizeken a Mercedes: A kínai tulajdonrész miatt kerülhet Trump célkeresztjébe a német luxusmárka

Az Egyesült Államok és Kína közötti gazdasági feszültség újabb váratlan áldozatot szedhet, ráadásul az autóipar egyik legpatinásabb európai szereplőjét, a Mercedest. Bár a Trump-adminisztráció szigorú korlátozásai és védővámjai elsősorban a feltörekvő kínai autógyártók térnyerését hivatottak megfékezni az amerikai piacon, a szabályok finomhangolása során a német prémiumgyártó is túl „kínainak” bizonyulhat.

A bűvös 19,7 százalék

A probléma gyökere a Mercedes tulajdonosi szerkezetében keresendő: a vállalat részvényeinek 19,7%-a ugyanis kínai kézben van. Ez a részesedés alapvetően két nagy szereplő között oszlik meg:

Valamivel 10% alatti tulajdonrésszel bír Li Shufu, a Geely autóipari óriás alapítója.Szintén közel 10%-os csomagot birtokol a Beijing Automotive (BAIC).A helyzetet a BAIC jelenléte teszi igazán kritikussá, ez a vállalat ugyanis egy kínai állami cég.

Miért nem menti meg a Mercedest az amerikai gyára?

A washingtoni szigorítások alól alapvetően mentességet kapnak azok a külföldi autógyártók, amelyek komoly helyi bázissal rendelkeznek és amerikai munkavállalókat foglalkoztatnak. A Mercedes papíron tökéletesen megfelelne ennek, hiszen mintegy 10 000 embernek ad munkát az Alabamában és Dél-Karolinában működtetett gyáraiban.

A csavar a szabályozásban rejlik, a kivétel nem vonatkozik azokra a cégekre, amelyekben ellenségesnek minősített idegen hatalmak közvetlen tulajdonrésszel rendelkeznek. Mivel a BAIC a kínai állam tulajdona, a Mercedes pontosan ebbe a politikai csapdába sétálhat bele.

Dráma helyett üzleti logika: B-terv a zsebben

A feszült politikai helyzet ellenére a Mercedes stuttgarti központjában egyelőre nem kongatják a vészharangot. Ola Källenius, a vállalat vezérigazgatója korábban higgadtan úgy nyilatkozott: meggyőződése, hogy a tulajdonosi háttérrel kapcsolatos esetleges problémákat nagyobb dráma nélkül meg tudják oldani.

A színfalak mögötti piaci logika azt diktálja, hogy ha az amerikai kormányzat válaszút elé állítaná a németeket, a Mercedes vezetése kész forgatókönyvvel lépne közbe. Ez a gyakorlatban azt jelentené, hogy a németek vagy egyszerűen visszavásárolnák a BAIC-tól a kérdéses részvénycsomagot, vagy villámgyorsan megszerveznék azok átjátszását más, politikailag semleges vagy nyugati befektetők kezébe. Az amerikai piac ugyanis túl értékes ahhoz, hogy a Mercedes kockára tegye a pekingi partnerség miatt.