A General Motors nem ül a babérjain: a háttérben már javában gőzerővel folyik a munka, amely gyökeresen megváltoztathatja, mit várunk el egy megfizethető villanyautótól. A régi harcostársával, az LG Energyvel karöltve a detroiti óriás egy vadonatúj akkumulátor-technológián, az úgynevezett LMR (Lithium Manganese-Rich, azaz mangánban gazdag) kémián dolgozik.
A recept meglepően zseniális, mégis pofonegyszerű. A mai villanyautó-piacon hódító, olcsó LFP (lítium-vasfoszfát) akkuk nagy előnye az elérhető ár, ám az energiasűrűségük messze elmarad a prémium kategóriás kocsikétól. A GM mérnökei ezt a problémát hidalják át: az LMR-akkuk katódjából teljesen kihagyják a méregdrága és nehezen beszerezhető nikkelt meg kobaltot, és a helyüket a bőségesen rendelkezésre álló, jóval olcsóbb mangánra cserélik.
A végeredmény? Egy olyan akkumulátor, amely hozza a méregdrága, csúcskategóriás NMC cellák energiasűrűségét, miközben az árcédulája a pénztárcabarát LFP szintjén marad. A számok nyelvén ez 33%-kal nagyobb energiasűrűséget jelent az LFP-hez képest – vagyis az autó lényegesen messzebbre jut egyetlen feltöltéssel anélkül, hogy a telep nehezebb lenne, vagy az autó ára az egekbe szökne.
A technológia valódi áttörést hozhat a szörnyeteg méretű villany-cruisereknél is. Egy olyan dögös óriásnál, mint a Chevrolet Silverado EV, az új cellák használata akár 6000 dolláros (kb. 2,2 millió forintos) spórolást jelenthet a gyártási költségekben – amit remélhetőleg a vásárlók is megéreznek majd a vételárban.
Mivel az új, téglatest alakú cellákat szervesen a GM meglévő, moduláris Ultium rendszeréhez tervezték, a sorozatgyártás beindításakor azonnal bepattinthatók lesznek a konszern legújabb modelljeibe. Igaz, a csodafegyverre még picit várni kell: a tervek szerint az LMR cellák tömeggyártása 2028-ban startol el. Ha minden a tervek szerint alakul, a GM-nél végre megszülethet az elektromos autózás szent grálja: a nagy hatótávú, de megfizethető villanyautó.
