A dörgicsei Kaáli Autó-Motor Múzeum eddig is világszínvonalú felhozatalt tudott prezentálni, ám most még egy szinttel magasabbra helyezik azt a bizonyos lécet. A Can-Am versenyszéria egy igazi legendája, a McLaren M8C is képviselteti most már magát a múzeum tárlatában.
Ha Dörgicse, akkor az autózás története iránt érdeklődőknek azonnal a Kaáli Autó-Motor Múzeum ugrik be. Nem véletlenül, hiszen egy világszínvonalú gyűjteményről van szó, mely évről-évre egyre különlegesebb járgányokat ismertet meg a látogatókkal. Most sincs ez másként, ráadásul idén egy igazi legenda érkezett meg a múzeumba. Ez nem más, mint a Can-Am versenyszéria egyik legismertebb és legsikeresebb autója, a McLaren M8C.
Az alumínium monocoque vázas M8 szériát a Bruce McLaren Motor Racing fejlesztette ki az 1968-as Can-Am szezonra, aminek a változataival aztán évekig uralni is tudták a szériát.
A McLaren M8A a korábbi M6A továbbfejlesztett változata volt, amelyet egy teljesen alumíniumból készült, 7 literes Chevrolet big-block V8-as motor hajtott. A motor félig teherhordó elemként funkcionált a karosszéria szerkezetében, ami nagyobb merevséget biztosított az autónak. A versenyre kifejlesztett, Gary Knutson által épített erőforrás 590 lóerőt teljesített. A csapat összesen két versenyautót és egy pótvázat készített ebből a modellből.
Az M8B változat a McLaren 1969-es Can-Am szezonjára készült, és jelentős aerodinamikai változtatásokon esett át. Az egyik legszembetűnőbb módosítás a magasra szerelt hátsó szárny volt, amelyet közvetlenül a futómű felfüggesztéséhez rögzítettek, hasonlóan a Chaparral 2E koncepciójához. Ennek a kialakításnak az előnye az volt, hogy a hatalmas hátsó szárny terhelését nem a karosszéria hordozta, így puhább rugókat lehetett alkalmazni, javítva az autó stabilitását. A karosszériát kiszélesítették, hogy egy hüvelykkel szélesebb kerekek férjenek el rajta, elöl 15×11 colos, hátul pedig 15×16 colos méretben. A motoron is változtattak: a 7 literes blokk egy rövidebb löketű, nagyobb furatú verziót kapott, amely 630 lóerőt tudott leadni. Ezt az új erőforrást George Bolthoff építette. Az M8B-ből szintén két komplett autó és egy pótváz készült, amelyeket az M8A alkatrészeiből építettek át.
És akkor el is érkeztünk a Kaáli Autó-Motor Múzeum legújabb, teljesen felújított büszkeségéhez. A McLaren M8C a McLaren ügyfélversenyzőknek készült változata volt, amelyet a Trojan vállalat épített. Összesen 15 példány készült el. Fontos különbség az A és a B változathoz képest, hogy ezeknél a motor nem volt a karosszéria teherhordó eleme, így a vásárlók különböző hajtásokkal is használhatták. Az M8C számos erőforrással kompatibilis volt, beleértve a Chevrolet big-block és small-block motorokat, a Ford big-block és small-block V8-asokat, valamint akár a Ford-Cosworth DFV Formula-1-es motort is. A múzeum példányába egy 5 literes Chevrolet V8-as került. Ezzel a típussal maga Bruce McLaren és Denny Hulme is versenyzett, nem is akármilyen eredménnyel. 1967 és 1971 között abszolút dominálták a Can-Am szériát.
„Óriási büszkeség számunkra, hogy egy ilyen legendás és ritka versenyautóval gazdagíthatjuk gyűjteményünket. A McLaren M8C nemcsak a motorsport egyik kiemelkedő alkotása, hanem a sebesség, az innováció és a versenyszellem megtestesítője is. Bízunk benne, hogy látogatóink számára is felejthetetlen élményt nyújt majd” -mondta Kaáli Nagy Géza, a múzeum alapítója.
