Sportos motorjai és vezetési élménye miatt érdemes a figyelemre az Alfa Romeo középkategóriása, amely lépcsőshátú és kombi karosszériával is kapható.
A stílusos Alfa Romeo 156 utódjaként mutatkozott be 2005-ben az ItalDesign által tervezett 159-es modell, amely nem kevésbé látványos formát kapott, mint elődje. A megjelenésének központi eleme a fényszóró, amely oldalanként három lámpatestből áll, de nincs rajta bura, ahogyan az autók nagy részén megszokhattuk. Ez a megoldás kétségkívül stílusos, ugyanakkor egy kicsivel nehezebb tisztán tartani, bár ez legyen az autómosó baja! A típuson 2008-ban hajtottak végre ráncfelvarrást, de ekkor a külseje nem változott, sok apróságon viszont javítottak.
Milyen kényelmes?
Igazi olasz az Alfa Romeo 159-es belső tere, hiszen igényes kárpitozással, felárért akár hurkás bőrülésekkel találkozunk, és a vezető üléspozíciója is sportos, a középkonzol műszerei például a vezető felé fordulnak. A térkínálat azonban nem túl tágas a középkategóriás konkurensekhez viszonyítva, ahhoz viszont elegendő, hogy kényelmesen utazzunk vele. A hátsó ülések azonban zavaróan kicsik, amit még az sem feledtet, hogy néhány kivitelt háromzónás légkondicionálóval szereltek fel, vagyis az itt ülők külön szabályozhatják a levegő hőmérsékletét. A csomagtartó is kisebb az átlagosnál, 405 literes, ez pedig a stílusos kombira is igaz, annál a 445 literes tér a támlák ledöntésével 1235 literesre bővíthető.
Milyen vezetni?
Sokféle motorral árulták a 159-est, az 1,8 literes, 140 lóerős négyhengerestől a 3,2 literes, 260 lóerős V6-osig. Az utóbbinak elképesztően gyönyörű hangja van, de rettenetesen sokat is fogyaszt, ám akadhat, akinek minden pénzt megér a 240 km/órás végsebességre képes hathengeres modell. Mégis ajánlott a hétköznapibb motorokat választani, például a kínálatban a gyártás közben megjelent 1,75 literes, turbós négyhengerest, amelynek lökettérfogata a legendás elődöket idézi. A kétszáz lóerős motorral elég gyors a kocsi, mégsem fogyaszt túl sokat. Aki még takarékosabb Alfára vágyik, többféle dízel közül válogathat. Az 1,9 literes, 120 és 150 lóerős, valamint a 2 literes, 135 és 163 lóerős négyhengeresek ugyanazok a sokat próbált darabok, mint amelyek több Fiat és Opel modellben is megtalálhatók. A 2,4 literes, öthengeres dízel igazi különlegesség, kétszáz lóerejével versenyautós menettulajdonságokat érhetünk el szerény fogyasztás mellett. A 159-es futóműve alapvetően feszes, ezért rossz úton nem a legjobb, a kormányzás pedig sportosan közvetlen.
Mennyit kell költeni rá?
Nem kell szégyenkeznie biztonság terén az autónak, hiszen az alapmodellhez is tartozik hat légzsák és ESP, a töréstesztje pedig ötcsillagos eredménnyel zárult. A szériafelszerelés része továbbá a manuális klíma és az elektromos ablak, a középső szinten automata klíma és könnyűfém felni jár. A csúcsmodellben már tempomat, eső- és fényérzékelő, valamint plüssszerű kárpit van, a telefon-kihangosító feláras volt. Az újonnan nyolcmilliós autóból a használtpiacon már másfélmillió forint alatt találunk sokat látott darabokat, de a megkíméltebb, gazdagon extrázott példányokért sem kell három és fél milliónál többet költeni. Azt azonban vegyük figyelembe, hogy mivel utazóautóról van szó, ezeknek a futásteljesítménye is nagyobb.
