Alig egy évvel ezelőtt jelentette be a Volkswagen fennhatósága alá tartozó brit márka, hogy újra gyártásba veszi – egy tucat példány erejéig – a talán leghíresebb autóját, a 4 ½ literes Blower Bentleyt.
Magát a típust Sir Henry Ralph Stanley „Tim” Birkin és a Bentley boys nevű baráti társaság (csaupa korabeli kalandor, híres ember és adrenalinvadász) tett ismertté és híressé, akik az 1920-as és 30-as években Európa-szerte a létező összes versenyen elindultak a legendás típussal (a 24 órás Le Mans-i futamon 1928-ban elsőként értek célba).
A múlt csütörtökön mutatták be az első prototípust a csaknem 100 éves régi-új versenygépből melyet a további 12 követi majd. Ez lett az első Blower Bentley, amelyet 1930 óta gyártottak.
Bár a 4 ½ literes Bentleyből 1927 és 1931 között 720 darab készült, ebből mindössze 55 volt kompresszoros, ezen felül is a Birkin-féle versenyváltozatból csupán négy darab készült. A most elkészült példányokhoz a Bentley ugyanazokat a szerszámokat és sablonokat használta, melyek még megmaradtak, illetve – és ez volt legnagyobb segítségükre – az 1929-es eredeti példány, melyet csak Team Car-ként emlegetnek.
A feladat nem volt egyszerű, hiszen több ezer kézzel készült egyedi alkatrészt kellett legyártani. Ezért első körben ezeket az alkatrészeket lézerszkennelték, majd az így kapott 3D képből válogatott specialisták csoportja legyártotta az alkatrészeket. A gyártásban olyan nagymúltú cégek vettek részt, mint a Vintage Car Radiator Company, Vintage Headlamp Restoration International, Jones Springs, Lomax Coachbuilders és az Israel Newton & Sons. Utóbbi például több, mint 200 éve gyárt gőzmozdony-kazánokat is, így ők voltak azok, akik képesek voltak legyártani az autó kézzel kovácsolt, szegecselt alvázát.
Maga a négyhengeres, 4,5 literes motor is egy mestermű és természetesen a Roots-fúvó is az, melyet az autó orrára szereltek. Ezt a megoldást maga a márka alapítója, W.O. Bentley találta ki, aki nem szerette volna saját motorját átépíteni vagy átalakítani csak a kompresszor kedvéért. Viszont nagyon is elégedett volt a széria 175 lóerő helyett kapott 240-el.
A motorhoz egy külön próbapad-kalodát is építettek, hogy tesztelhessék modern fékpadokon is. Hiszen már ez a csaknem 100 éves konstrukció is olyan megoldásokkal büszkélkedhetett, mint az alumínium-ötvözet dugattyúk, felülvezérelt, hengerenként négyszelepes hengerfej vagy a dupla gyújtógyertyák.
Hamarosan láthatjuk az újjászületett öreg gépet versenypályán is, a menetdinamikai tesztek jövő tavasszal kezdődnek.
(képek forrása: www.motorauthority.com)
