Ola Källenius, a Mercedes-Benz vezérigazgatója szerint az Európai Uniónak újra kellene gondolnia a 2035-re tervezett belső égésű motoros autók betiltását. Úgy látja, a merev határidő komoly gazdasági kockázatot jelent, és a vásárlókat inkább kedvezményekkel, adóelőnyökkel vagy olcsóbb töltési lehetőségekkel kellene az elektromos autók felé terelni, nem pedig tiltásokkal.
A Mercedes alig egy hónap múlva mutatja be a müncheni IAA kiállításon az új, teljesen elektromos GLC-t – egy nagy hatótávú, gyors SUV-t, amely a márka szerint irányt mutat majd a 2030-as évekre. A háttérben azonban Källenius a német Handelsblatt lapnak adott interjúban élesen bírálta az EU-s terveket, amelyek 2035-től lényegében megszüntetnék a benzines és dízelautók értékesítését. „Valóságellenőrzésre van szükség, különben teljes sebességgel megyünk a falnak” – figyelmeztetett.
A Mercedes-vezér attól tart, hogy ha a tiltás életbe lép, a piac nem tud majd alkalmazkodni, és a vevők az utolsó években tömegesen vásárolnák fel a még elérhető, belső égésű modelleket – köztük a használtautó-kínálatot is felhajtva. Ez szerinte torzítaná a keresletet, és súlyos gazdasági következményekkel járna. Bár a szén-dioxid-kibocsátás csökkentését fontosnak tartja, hangsúlyozza: a folyamatnak technológiasemlegesnek kell lennie, merev céldátumok nélkül.
Källenius példaként Kínát említette, ahol nincs végső határidő a belső égésű motorok kivezetésére, és minden hajtástechnológia megmaradhat. Az ösztönzők – olcsó töltés, adókedvezmények – önkéntes átállást eredményeznek, miközben a hibridek és a hagyományos motorok is piacon maradhatnak.
Nemcsak a Mercedes első embereként, hanem az Európai Autógyártók Szövetségének (ACEA) frissen megválasztott elnökeként is kiáll a 2035-ös tilalom felülvizsgálata mellett. Hasonlóan vélekedik Oliver Zipse, a BMW vezérigazgatója is, aki szerint a túl szigorú szabályozás fokozhatja az európai autógyártók kínai akkumulátoroktól való függését.
