A kétezres évek közepén kínált Suzuki Alto igazi minimál-autó, a szó összes jó és rossz értelmében: igénytelen és megbízható közlekedési eszköz az alapvető elvárásokhoz.
Nem téved nagyot, aki azt mondja rá, Maruti, hiszen a rendszerváltás környékén hazánkba is importált indiai kiskocsi alapjait is a Suzuki Alto előző generációja adta. 2002-ben döntött úgy a Suzuki, hogy a kilencvenes évek végén bemutatott újabb modellt némi ráncfelvarrás után az európai országokban is bevezeti. Ne gondoljunk nagy változtatásokra, mindössze új lámpákat és hűtőmaszkot kapott a kiskocsi, amitől egészen barátságos kinézete lett.
Milyen kényelmes?
Fontos megjegyezni, hogy az alig 3,5 méter hosszú Alto a divatosabb városi miniktől (Ford Ka, Renault Twingo) eltérően minden esetben ötajtós, így az egyébként kissé szűkös térbe legalább könnyen be lehet jutni. A külső méretekhez képest egyébként egészen jól el lehet férni benne, bár ez inkább csak az első ülésekre igaz. A vezető és az utasa magasan ülnek, a nagy ablakfelületeknek köszönhetően jól ki lehet látni, de a sofőr ölében lévő kormánykerékkel nem éppen ideális az üléspozíció. Az Alto műszerfala ismerős lehet annak, aki vezetett már régi Swiftet, a műszerek és a szellőzőrendszer tolókapcsolói is onnan származnak. Annak ellenére, hogy a kétezres évekből származik, a belső berendezés színvonala a kilencvenes éveket idézi, ami nem mindenkinek tetszhet. A csomagtér aprócska, 177 literes, de a hátsó ülések ledöntésével bővíthető.
Milyen vezetni?
Az Altót mindössze egyféle motorral forgalmazták, szerencsére nem a Maruti 800 köbcentis háromhengeresével, hanem egy modernebb, 1,1 literes, 16 szelepes, négyhengeres benzinessel. A finom alapjáratú motor 63 lóerős teljesítményre képes, ezért meglepően fürgén mozgatja az alig nyolcszáz kilogrammos kiskocsit. A kormánykerék és a váltókar könnyedén kezelhető, ami a kis külső méretekkel együtt elsősorban a hölgyek és idősebbek körében teszi népszerűvé az autót. A várost elhagyva már érezhetők az Alto korlátai, nagyobb tempónál az úttartása már bizonytalanabbá válik, és az autópályás utazósebessége is szerény. A fogyasztása azonban rendkívül kedvező, akár öt literrel is megelégszik száz kilométerenként.
Mire figyeljünk vásárláskor?
Az Alto a Suzuki legolcsóbb típusa volt, ami a felszereltségén is tetten érhető, a GL alapmodellhez ugyanis szinte semmilyen fontosabb kényelmi extra nem járt. A biztonsági felszerelést azonban nem spórolta ki a Suzuki, így két légzsákkal és blokkolásgátlóval minden Altót elláttak. Keressük a GLX kivitelt, hiszen abban már szervokormány, elektromos ablakemelő, központi zár és légkondicionáló is volt, ennél többet pedig igazán nem kívánhatnánk egy ekkora autóhoz. Az Alto kiforrott, megbízható konstrukció, ezért nem kell arra számítanunk, hogy a bonyolultsága miatt romlana el rajta valami. Talán az egyik legolcsóbban fenntartható városi kisautó, amelyből kedvező áron megkímélt példányt is kifoghatunk.
