BMW 1-es sorozat (2004-2011) használt teszt

Szokatlan formája ellenére sikeres lett a BMW 1-es sorozatának első generációja, a kompakt autó ugyanis a márka nagyobb típusainak vezethetőségét és minőségét ígéri.

Számára új területen vetette meg a lábát a BMW az 1-es sorozattal, és a bemutatkozás igazán jól sikerült. Annak ellenére, hogy a 3-as sorozat Compact kivitelének két generációja is az alsó-középkategória felé kacsingatott, azok a modellek korántsem lettek olyan eltaláltak és sikeresek, mint az 1-es sorozat. A típusban ugyanis az a legjobb, hogy a BMW-től megszokott erényeket, mint a hosszában beépített orrmotor és hátsókerékhajtás adta vezetési élmény, valamint a minőségi utastér, ebben a méretben is elérhetővé teszi. A formájával sokan nem tudtak megbarátkozni, a modern, csupa ívből álló, szokatlan vonalvezetés ezért inkább a fiatalok kedvencévé teszi. Megtaláljuk rajta ugyanakkor a márka olyan jellegzetességeit is, mint a rövid első túlnyúlás és a visszakanyarodó vonalú oldalablakok.

Milyen kényelmes?

Belül a nagyobb BMW modellekben megismert műszerfalat és kezelőszerveket találjuk. Az üléspozíció sportos, hiszen a vezető egészen alacsonyan, nyújtott lábakkal ül, a kis átmérőjű, vaskos kormánykerék pedig remek fogású. A sofőr kiváló elhelyezkedésének a hátsó utasok látják kárát, itt ugyanis már nem olyan tágas az autó, a kardánalagút miatt ötödik utas elhelyezkedése szinte lehetetlen. A csomagterének 330 literes befogadóképességére viszont nem lehet panasz, ráadásul az ülések ledöntésével bővíteni is lehet. A hátrányok közé sorolandó, hogy a vezetőülés magasságának állítása nehézkes, mert a saját súlyunkkal kell szabályozni az ülőlap pozícióját, és kis oldalsó és hátsó ablakok, valamint a vaskos C-oszlop miatt a kilátás sem a legjobb. Az 1-es sorozat alapjára négyszemélyes kupé és vászontetős kabrió is készült, még szűkösebb hátsó lábtérrel, de nagyobb presztízzsel.

Milyen vezetni?

Az általános igényeket az alapmodell is kielégíti, de az 1,6 literes, 115 lóerős, benzines szívómotortól hiába várnánk sportosságot, egy kissé lomha vele az autó. A benzinmotorok kedvelői azonban ennél jóval izgalmasabb erőforrások közül is választhatnak. A 129 és 150 lóerővel elérhető kétliteres szívómotor pörgős karakterével, egyenletes teljesítmény-leadásával már megfelelően dinamikussá teszi az 1-est, a rajongók igazi kedvence pedig a háromliteres, soros hathengeres, amely 265 lóerős teljesítményre képes. A kupéból M kivitel is készült, de ez nagyon ritka és drága. A dízelpártiak a BMW méltán népszerű kétliteresének háromféle teljesítményszintje közül választhatnak: igazából már a 115 lóerős is bőven elegendő hozzá (ennek 260 Nm nyomatéka százzal több, mint a hasonló teljesítményű szívóbenzinesé), de a 143 lóerős, és különösen a 177 lóerős már vonzóan sportossá teszi a kocsit. A vezethetősége is ehhez mérhető: a kormányzása közvetlen, a futóműve eltalált hangolású, így rendkívül élvezetesen terelhető a legkisebb BMW. A kritika a defektmentes abroncsokat érheti, amelyek rázósabbá teszik az utazást a kelleténél.

Mire figyeljünk vásárláskor?

Az 1-es sorozat a BMW megbízhatóbb típusai közé tartozik, például éveken át vezette kategóriájában az ADAC megbízhatósági listáját. A későbbiekben is inkább a használat és a karbantartás módjára visszavezethető hibákkal találkozunk. A sokat futott dízelmotoros példányokon a turbófeltöltő és a nagynyomású befecskendező rendszer rendkívül költséges cseréjére lehet szükség, de a benzinesek is igénylik a gondos karbantartást, és a futómű alkatrészei is megsínylik a hazai utakat. Jó kézben lévő példánnyal nem foghatunk mellé, de vegyük figyelembe, hogy rengeteg példányt importáltak nyugatról, és a haszon érdekében nem feltétlenül a leginkább megkímélt autók jutottak el hozzánk. Az új korában kissé drága 1-es BMW használtan is tartja az árát, ezért érdemes odafigyelni a felszereltségére is. Az ESP, az elektromos ablakemelő és a központi zár mindig is a szériafelszereltség része volt, de a klímaberendezésért és a CD-s rádióért esetenként felárat kértek, bár kevés az esély, hogy ilyen darabbal futunk össze. A műanyag kormányos és dísztárcsás alapmodellek azonban annál gyakoribbak a piacon.