A Mercedes-AMG-nél nem bízzák a véletlent a szerencsére: miközben a kétajtós GT sportkocsi továbbra is a benzines és hibrid hajtásláncokkal szolgálja ki a klasszikus iskola híveit, a négyajtós crossover verzió generációváltása radikális irányt vett. A típus búcsút intett a belső égésű motoroknak, és egy olyan tisztán elektromos szuperautóként született újjá, amely egyértelműen a kategória abszolút trónjára – és a Porsche Taycan Turbo GT skalpjára – pályázik.
A számháborút látva a konkurenciának van oka az aggodalomra. Amíg a hibrid elődmodell is brutális, 839 lóerős rendszerteljesítményre volt képes, az újdonság ezt is jócskán túlszárnyalja.
Három motorral a fizika ellen
A csúcsváltozatot jelentő GT 63 hajtásáról három villanymotor gondoskodik: egy az első tengelyen, kettő pedig hátul dolgozik. Az összteljesítmény egészen elképesztő, 1169 lóerő, amivel a stuttgartiak házon belül lelépték a Porsche 1034 lóerős csúcsmodelljét. Bár az új AMG a maga 5,1 méteres hosszával és tekintélyes kiterjedésével távolról sem kisautó, a menetdinamikája szinte felfoghatatlan:
-
0–100 km/h: mindössze 2,1 másodperc,
-
0–200 km/h: csupán 4,3 másodperc.
Azok számára, akik beérik kevesebbel, vagy racionálisabb alapokon döntenek, a Mercedes kínál egy szelídebb verziót is. A GT 55 „csupán” 816 lóerőt szabadít fel a gázpedál letaposásakor, ami a százas sprinthez még mindig abszurd módon kevés, 2,5 másodperces időt követel meg.
Forma-1-es tech és villámgyors töltés
A padlólemezbe épített 106 kWh-s akkucsomag mindkét változathoz alapáron jár. A Forma-1-es tapasztalatok alapján fejlesztett, közvetlen olajhűtésű cellákkal ellátott, 800 voltos rendszer nemcsak arra képes, hogy a brutális teljesítményt tartósan, túlmelegedés nélkül adja le, hanem a töltési sebesség terén is új mércét állít fel.
Az autó egyenáramú kúton akár 600 kW-os teljesítménnyel is tölthető, a gyári adatok szerint a 700 kilométer körüli hatótáv megőrzése aligha okoz majd logisztikai fejtörést a tulajdonosoknak.
Az energiahatékonysághoz a mérnökök a aerodinamikát is tökélyre fejlesztették. A halakra emlékeztetően áramvonalas, mindössze 1,41 méter magas karosszéria alaktényezője ($c_w$) csupán 0,22. A stabilitásról és a tapadásról menet közben aktív aerodinamikai elemek gondoskodnak: az első légterelő 120 km/h-nál, míg a hátsó szárny 140 km/h-s tempónál aktiválódik automatikusan.
Digitális V8-orgona és high-tech futómű
A Mercedes azokra is gondolt, akik nehezen engedik el a benzines korszak nosztalgiáját. A Force Sport+ üzemmódot aktiválva az utastérben egy mesterséges, de döbbenetesen élethű, több mint 1600 hangfájlból valós időben kevert V8-as motorhang kíséri a gyorsulást, amelyet ráadásul apró nyomatékmegszakításokkal is fűszereztek, azt az illúziót keltve, mintha egy soksávos duplakuplungos váltó dolgozna alattunk.
Bár a high-tech arzenál dominál, az autó megmaradt élhető gran turismónak. A négyajtós kialakításnak köszönhetően a hátul ülő felnőtteknek is tisztességes fej- és lábtér jutott, a csomagoknak pedig egy 415 literes hátsó, valamint egy kisebb, 41 literes első rekesz (frunk) áll rendelkezésre. A vizuális pontot az i-re a márkára jellemző, fényszórókba integrált háromágú Mercedes-csillag LED-mintázatok teszik fel – elöl diszkréten egy-egy, hátul viszont büszkén három-három darabbal oldalanként.
