A hazai használtautó-piac
az elmúlt időszakban látványos fordulatot vett. Miközben az adminisztráció egyszerűsödött és a folyamatok felgyorsultak, új kihívások jelentek meg, amelyek alapjaiban formálják a kereskedők és vásárlók lehetőségeit.A Magyar Gépjármű-kereskedők Országos Egyesülete elnöke, Fojt Attila szerint a jelenlegi helyzet egyszerre hoz könnyebbséget és új típusú terheket – miközben a piac bizonyos szegmensekben egyszerűbb és hatékonyabb működés felé halad.
Az egyik legfontosabb változás az ügyintézés felgyorsulása. Ma már egy külföldről behozott autó forgalomba helyezése nem hónapok kérdése: az országban akár 1200 vizsgaállomáson is elvégezhetők a szükséges műszaki vizsgálatok és módosítások. Ez radikálisan csökkentette a várakozási időket, és megszüntette azt a kényszert, amely korábban torzította a piac működését.
A hosszú ügyintézési idők miatt ugyanis a kereskedők korábban előre vizsgáztatták, honosították az autókat, majd – ha nem érkezett időben vevő és ilyen sokszor fordult elő –kényszerűségből saját névre forgalomba helyezték őket. Ez a gyakorlat mesterségesen növelte az átírások számát, és félrevezető képet adott a piac állapotáról. Ezen kívül a piaci szerepelőknek jelentős többlet költséget és adminisztrációt is okozott és feleslegesen terhelte a kapacitás hiánnyal küzdő okmányirodákat. Az új rendszerben azonban erre már nincs szükség: kevesebb a felesleges adminisztráció, tisztábbak az adatok, és valósabb képet kapunk a keresletről. A kedvező változás nagy részben az MGOE az illetékes hatóságokkal több mint 4 éve folytatott eredményes tárgyalásainak a következménye is. Itt a részeredmények (a Magyar Autóklub bevonása a honosításos eljárásokba, digitális bejelentkezés stb) megszületése után egy komplex jogszabályi változtatás történt 2025 júliusától, ami megoldotta a feszültség forrásokat.
Még egy nagyon lényeges bürokrácia csökkentő változás történt ez év márciusában. Ebben az ügyben is a több éves munkánk eredménye mutatkozott meg. Ennek a legfontosabb eleme, hogy a jövőben nem szükséges a személygépkocsik motorszámának ellenőrzésesem az eredetiség vizsgálat és a műszaki vizsgáztatás során. Az Európai Unió gyakorlatához igazodva elegendő a motorkód megállapítása, amely a környezetvédelmi besorolás szempontjából releváns. Ez az egyszerűsítés jelentős idő- és munkaerő-megtakarítást eredményez, az elmúlt év szintjén mintegy 920 000 tulajdonosváltás történt, autónként átlagosan 5 perc megtakarítással számolva, csak az eredetiség vizsgálatnál országosan minimálisan 76 000 munkaóra takarítható meg a jövőben. Hasonló könnyítést jelent ez a műszaki vizsgáztatás területén is.
Az intézkedés érezhetően gyorsabbá és hatékonyabbá teszi a vizsgálati folyamatokat, miközben csökkenti az adminisztrációs terheket az érintett szakemberek számára.
A pozitív változások mellett azonban komoly kihívásokkal is szembe kell néznie a szektornak. Az egyik legjelentősebb ezek közül a környezetvédelmi termékdíj, a mai nevén EPR díj, amely az elmúlt években drasztikusan megemelkedett. Míg korábban néhány ezer forintos tételt jelentett autónként, ma már akár 40-140 ezer forintos költséget is jelenthet.
A probléma nemcsak a mértékében rejlik, hanem a rendszer egyenlőtlenségében is. A díjat ugyanis a kereskedők fizetik meg, miközben a magánimport esetében nem jelenik meg ugyanilyen formában. Ez versenyhátrányt jelent a piaci szereplők egy részének, ezért a Magyar Gépjármű-kereskedők Országos Egyesülete folyamatosan egyeztet a döntéshozókkal a szabályozás módosításáról. Az egyesület elnöke bízik abban, hogy ez a probléma is legkésőbb a jövő év elején megoldódik.
A helyzetet tovább árnyalja, hogy a díj bizonyos esetekben éppen a környezetbarát megoldásokat sújtja jobban. Az elektromos autók például nagy akkumulátoruk miatt sokszor magasabb költséggel terheltek, ami ellentmond a zöld átállás céljainak.
A használtautó-import ugyanakkor továbbra is meghatározó eleme a magyar piacnak. A kereslet stabil, azonban az árakat egyre inkább a gazdasági környezet határozza meg. Különösen fontos tényező a forint–euró árfolyam alakulása: mivel az autók döntően euróban érkeznek, a gyengébb forint közvetlenül drágítja a kínálatot. Ez azt jelenti, hogy hiába lett gyorsabb és egyszerűbb az ügyintézés, az árak nem feltétlenül követik ezt a pozitív trendet. Az áremelkedést elősegítő tényezők a bizonyos kategóriákban lényegesen megemelkedett regisztrációs adó a drasztikusan növekedő EPR díj, valamint a forint euró árfolyam hektikussága, emelkedése, az olajválság miatti üzemanyagár változás is negatívan hat mivel emelkednek a szállítási és a javítási költségek is. Itt van jelentősége a kormányzati intézkedéseknek mivel az importált személygépkocsik piaci árai határozzák meg a magyarországi használtautó árakat is.
A piac egyik legnagyobb strukturális kihívása továbbra is az autópark elöregedése. Magyarországon jelenleg átlagosan 16,6 éves autók közlekednek az utakon, ami hosszú távon fenntarthatatlan helyzetet jelent. Ugyanakkor azt is látni kell, hogy Nyugat Európában is az utolsó 10 évben az akkori 7-8 éves átlagéletkor 11-12 évre emelkedett. Fojt Attila szerint ennek megoldása nem csak használtautó-import további növelésében rejlik, hanem az újautó-piac erősítésében.
A nemzetközi példák azt mutatják, hogy az autópark fiatalítására jó megoldás lehet, ha az állam aktívan ösztönzi a cserét. Nyugat-Európában több helyen is bevált gyakorlat, hogy a régi autók leadása esetén jelentős támogatást kapnak a vásárlók új jármű vásárlására. Ez nemcsak a piacot élénkíti, hanem környezetvédelmi szempontból is kedvező.
Magyarországon azonban egy ilyen program komoly költségvetési forrást igényelne, így egyelőre inkább hosszabb távú lehetőségként jelenik meg. Addig is a piac működését elsősorban a gazdasági környezet, az árfolyam és a szabályozás alakítja.
A jelenlegi folyamatok alapján egyértelmű: a használtautó-piac nem visszaesik, hanem átalakul. A gyorsabb ügyintézés, a tisztább működés és a csökkenő bürokrácia mind azt jelzik, hogy egy modernebb, hatékonyabb rendszer körvonalazódik. A kérdés már csak az, hogy a költségek és a gazdasági feltételek mennyire tudnak lépést tartani ezzel a fejlődéssel. A motorizáció magyarországi szintje még komoly fejlődési potenciállal rendelkezik. A fejlett európai országokban az 1000 lakosra 550-700 db személygépkocsi jut. Így például Olaszországban ez a szám 700, Németországban 605, Ausztriában 570, Romániában 440 ez a szám Magyarországon 450 db. Az elmúlt évi (128 000 db) a behozatallal kapcsolatos pozitív változtatások következtében ebben az évben 20-25% behozatali növekedésre lehet számítani. Ettől kínálat növekedés és az állomány frissülése várható.
Ha a szabályozás és a gazdasági környezet is támogatja ezt az irányt, akkor a következő években nemcsak egy gyorsabb, hanem egy fenntarthatóbb és kiegyensúlyozottabb autópiac is kialakulhat Magyarországon. 🚗
