Bemutató: Citroen C3 Picasso (2009)

A formáját még szokni kell, mégis csábítóan jó vétel a Citroen újdonsága, a C3 Picasso.

Dizájnerek fognak még hajba kapni azon, hogy vajon a Citroen kis egyterűje egységes és harmonikus, vagy robosztus és praktikus. Mindenesetre úgy tűnik, mintha a tervezők minden potenciális célcsoportnak egyszerre tetszetős vonásokat akartak volna varázsolni a kocsira. Így aztán a férfiak kedvéért a kocsi orra agresszív és brutális, míg a hölgyek számára a fara gömbölyded, akárcsak egy kis ékszeres dobozka fedele. Az egyes elemek is ismerősek néhol: az íves hátsó ablak a második generációs Clióról, az A-oszlop hátrébb helyezését lehetővé tevő első szélvédő a harmadik Espace elejéről. A szögletes orr és a nagy oldalsó síkfelületek a Kia Soult idézik. A névadó modellből, a C3-ból azonban semmi sem köszön vissza. Ez nem is annyira meglepő, ha tudjuk, hogy a Picasso már az új, még be nem mutatott sorozat alapjaira épül.
Szóval minősíthetjük szépnek vagy furcsának – azt azonban nem lehet vitatni, hogy az új modell nem olyan forradalmi formavilágú, mint a Xsara Picasso volt. A gyártó „varázsdoboznak” nevezi a kocsit, ami annyiban pontos megjelölés, hogy mindenki mást lát benne.
Lehetséges, hogy a formatervezők nem tudatosan merítettek ötleteket más típusokról, amikor a kocsi vonalait rajzolgatták. Az viszont biztos, hogy alaposan tanulmányozták a vetélytársak paramétereit. Ezzel magyarázható, hogy a C3 Picasso minden lényegi dimenzióját tekintve nagyobb, mint főbb konkurensei. Ez leginkább az 500 literes csomagtartó esetében ötlik szembe – amely ráadásul másfél köbméteresre bővíthető a hátsó ülések előredöntésével. A raktér a két kerékdob között 109 centiméter széles: ez az adat a nagykategóriában is elfogadható lenne, nem hogy egy kis egyterű esetében!
Persze, már maga a „kis” szócska is vitatható, ha figyelembe veszsük a kocsi 4,08 méteres hosszát. A 2,54 méteres tengelytáv meglehetősen tágas utastér kialakítását tette lehetővé, különösen a magas ülésekkel kombinálva. Amelyeket amúgy elég kényelmesnek találhatunk, ha nincs tériszonyunk. A hátsó ülések akár külön-külön is mozgathatók előre-hátra, ha kényelmesebb lábteret vagy nagyobb csomagtartót szeretnénk. A raktér térfogata még a padló szintjének állításával is növelhető, annak függvényében, hogy a küszöbbel egymagasságú, vagy lejjebb süllyesztett aljzatot szeretnénk.
Az utastér kifejezetten hatalmasnak tűnik. Ezt nagy üvegfelületek alkalmazásával érték el a tervezők. Bármerre nézünk, mindenhol kilátunk – akár még a tetőn is. (A sok üveg régi mánia a Citroën tervezői körében: az 1989-ben debütált XM-széria például nem kevesebb, mint 13 ablakkal dicsekedhetett.)
A volán mögött elhelyezkedni kifejezetten jó érzés. A szék ugyan valószínűtlenül magas, de mindenfelé kilátunk, akár egy SUV volánja mögül. A belső térben használt anyagok pedig olyanok, amilyeneket szívesen nézünk hosszú utakon vagy hosszú éveken át is. A műszerfal különös, más típusból ismeretlen felületkezelést kapott, ami lehet, hogy olcsó eljárás, de drágának és igényesnek tűnik, kellemes tapintású és nem kopog annyira, mint a legtöbb autóban. Benne kis, szappantartóra emlékeztető kagylócskák fogadják be kisebb-nagyobb holmijainkat – például telefont vagy lakáskulcsot. De ezeken kívül is számos kisebb-nagyobb rakodóhely áll rendelkezésünkre. A kormány négy irányba állítható és szintén kellemes tapintású. A műszerek elrendezése a bohókás középkonzol tetején szintén meglehetősen különös látvány, de könnyen megszokható.
Meglepő módon a C3 Picasso magas felépítménye ellenére nem olyan imbolygós úttartású, mint várnánk. A futómű viszonylag jól lenyeli a kisebb úthibákat, de túlzás lenne franciásan lágynak minősíteni a hangolását.
A motorválaszték legkisebb egysége az újabb fejlesztésű, 1,4 literes benzines erőforrás, amely 95 lóerős teljesítményre képes. Van még 1,4-es és 1,6-os dízel is 90 és 109 lóerővel, a legizmosabb pedig a változó szelepvezérléses, 120 lóerős, 1,6-os benzines.

Műszaki adatok